Szingapúr Munkaügyi Minisztériuma (MOM) nyilvános emlékeztetőt adott ki a munkáltatók számára: a toborzási folyamat végén minden jelöltet értesíteni kell az eredményről, méghozzá "ésszerű időn belül". Bár ez alapvető elvárásnak tűnik, a gyakorlatban sok szingapúri munkáltató elmulasztja a visszajelzést – különösen azokkal a jelöltekkel szemben, akiket nem választottak ki.
A MOM figyelmeztetése a Fair Consideration Framework (FCF) részét képezi, amely kötelezi a munkáltatókat az átlátható, diszkriminációmentes toborzásra. Az elvárás nemcsak etikai kérdés: a minisztérium rendszeresen vizsgálja a toborzási gyakorlatokat, és a szabályokat megsértő cégeket nyilvántartásba veszi. A visszajelzés hiánya különösen az online és platformalapú toborzásnál vált rendszeressé, ahol a nagy jelölti volumen miatt a cégek hajlamosak automatizálni – vagy épp elhagyni – a kommunikációt.
HR-szempontból ez a jelölt élményének (candidate experience) alapkérdése. A felvételi folyamat minden érintkezési pontja formálja a munkáltatói márka megítélését – a visszajelzés elmaradása tartós negatív benyomást hagy. A szingapúri szabályozás jó példa arra, hogyan emelhet a kormányzat minimumstandardot a toborzási kultúrában. Más piacokra dolgozó HR-csapatoknak is érdemes önkritikusan megvizsgálni: hány jelölt vár náluk visszajelzésre – hiába.
