A kiégés már ismert fogalom a HR szótárában, de Nancy Ho tanácsadó szerint egy másik, alattomosabb jelenség is terjed a felső vezetők körében: a belső elidegenedés. Ez az az állapot, amikor egy vezető minden mutatón sikeres – eredményt hoz, elismerést kap –, de közben elveszíti a kapcsolatát azzal, hogy miért csinálja mindezt. Nem fáradt, nem depressziós a klinikai értelemben – csak üres.
Ho megfigyelései szerint ez a jelenség különösen az ázsiai vállalati kultúrákban rejtőzik el könnyen, ahol a teljesítmény nyilvánosan jutalmazott, a sebezhetőség megmutatása viszont tabuszámba megy. Az érintett vezető nem kér segítséget, mert sikeresnek látják. A szervezet nem nyújt segítséget, mert a számok rendben vannak. A krízis így láthatatlan marad – egészen addig, amíg hirtelen és drámaian felszínre nem tör, jellemzően kilépés, teljesítménycsökkenés vagy súlyos döntési hiba formájában.
A HR számára ez közvetlen cselekvési pontot jelent. A pszichológiai biztonság megteremtése nemcsak a csapatok szintjén releváns – a vezető saját belső állapotát is láthatóvá kell tenni. A coaching programoknak, a leadership reviewknak és az egyéni fejlesztési terveknek be kell emelniük ezt a dimenziót. Aki csak a KPI-t figyeli, az lekési a legjobb emberei belső csődjét.
