A megbeszéléseken mindenki találkozott már azzal, hogy valakit félbeszakítanak – de a legtöbb szervezet ezt egyéni viselkedési problémaként kezeli. Egy friss HBR-kutatás szerint azonban a közbeszólások rendszeres mintázatai sokkal többet mondanak el: valójában a szervezeti kultúra és a hatalmi viszonyok tükrei.
A kutatók azt vizsgálták, hogy ki szakítja félbe kit, milyen kontextusban, és milyen következmény nélkül. Az eredmények szerint a félbeszakítások nem véletlenszerűek: jellemzően a magasabb státuszú vagy domináns személyek szakítják félbe az alacsonyabb pozícióban lévőket, a nőket és az újabb munkatársakat. Ott, ahol ez a minta erős és következmény nélküli, a pszichológiai biztonság alacsony, az ötletek szabad áramlása korlátozott.
HR-szempontból ez az adatpont beépíthető a kultúradiagnosztikába. Ahelyett, hogy a szervezetek csak éves elégedettségmérésekre támaszkodnak, a meeting-viselkedés megfigyelése valós idejű kultúraindikátorként működhet. A szervezeti kultúra fejlesztését kezdeni lehet azzal, hogy tudatosítjuk: a félbeszakítás nem apróság – hanem jelzés.
