A Tennessee Egyetemen dolgozó egyik munkavállaló jóváhagyott, szakaszos betegszabadságot vett igénybe az amerikai szövetségi FMLA-törvény alapján – majd hamarosan azzal a választással szembesült, hogy vagy önként lemond, vagy kirúgják. Az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma (DOL) vizsgálatot indított, és megállapította: ez a helyzet törvényes megtorlásnak minősül, nem szabad döntésnek.
A DOL összesen 30 442 dollár elmaradt bért hajtott be a munkáltató terhére. Az eset tanulsága, hogy az FMLA-megtorlás nem kizárólag azonnali elbocsátásként ölthet testet – a konstruktív elbocsátás, vagyis amikor a munkáltató olyan helyzetet teremt, amelyben a munkavállaló számára a lemondás „kényszermegoldásnak" tűnik, szintén jogsértő. A hatóság ezt az elvet most ismét megerősítette egy konkrét ügyben.
HR-vezetők számára ez az eset kötelező olvasmány. A törvényes szabadságot igénybe vevő munkavállalóval szemben alkalmazott bármilyen nyomásgyakorlás – legyen az áthelyezés, feladatmegvonás vagy éppen az ultimátum – jogi kockázatot jelent. A megelőzés kulcsa a vezetők rendszeres képzése, az FMLA-folyamatok dokumentálása és egy olyan szervezeti kultúra kialakítása, amelyben a betegszabadság nem stigma, hanem alapjog.
