A vállalati kockázati tőke egységek reneszánszukat élik – az Intel, a Cisco, a Siemens és a Panasonic mind saját CVC-karokkal versenyez a legjobb startupokért. Az MIT Sloan kutatói azonban azt találták, hogy a legtöbb ilyen egység alapvető stratégiai zavartól szenved: egyszerre akar pénzügyi hozamot termelni és az anyavállalat innovációját előmozdítani, és e két cél folyamatosan ütközik egymással.
A kutatás 59, CB Insights által nyomon követett aktív CVC-t vizsgált 2017 és 2024 között. A résztvevők között volt az NTT Docomo, a Hitachi és a Sompo is. Az elemzés azt mutatta, hogy a legjobban teljesítő egységek nem próbáltak meg minden célt egyszerre elérni – ehelyett tudatosan választottak: vagy a portfólióhozamra koncentráltak, vagy az anyavállalat stratégiai előnyeire, és a struktúrájukat, ösztönzőiket, döntési folyamataikat ehhez igazították.
HR-szempontból a tanulság egyértelmű: a CVC-egységek teljesítményproblémáinak gyökere sokszor nem a tőkehiány vagy a piacismeret hiánya, hanem a tisztázatlan szervezeti célok és az ezekhez nem illeszkedő tehetségmenedzsment. Ha a befektetési csapat ösztönzői nem tükrözik az egység valódi küldetését, a legjobb emberek is rossz irányba húznak. A szervezeti design és a célok összehangolása vezérigazgatói és HR-feladat egyszerre.
