Ünnepnapok, nyári szabadság, hosszú hétvége – és a HR-vezető mégis ott görgeti az emailjeit a strandon. A jelenség ismerős, de az ok kevésbé: a személyiségtudomány szerint ez nem az önfegyelem hiánya, hanem egy mélyebb személyiségmintázat megnyilvánulása. Négy konkrét HR-vezető típus létezik, akik szinte kivétel nélkül belenéznek a postaládájukba munkaszüneti napokon is.
Az első típus a kontrollmánia rabja: ő akkor is online van, ha semmi sürgős nincs, mert a bizonytalanságot nem bírja elviselni. A második a státusfüggő teljesítő, aki az elérhetőséget azonosítja a fontossággal. A harmadik az empatikus gondoskodó, aki fél, hogy valaki segítség nélkül marad. A negyedik az adrenalinvadász, akit egyszerűen izgat a munka tempója. Mindegyik mögött más pszichológiai hajtóerő dolgozik – és más megoldást igényel.
HR-szempontból ennek komoly szervezeti üzenete van: ha a vezető nem tud kikapcsolódni, azzal implicit elvárást kommunikál a csapata felé is. A pszichológiai biztonság és az egészséges munkakultúra szempontjából a vezető viselkedése modellt jelent. Aki felismeri saját típusát, konkrét határokat tud felállítani – és azzal nemcsak magát, hanem a csapatát is védi a kiégéstől.
