A generatív mesterséges intelligencia alapvetően átírta az explicit tartalmak piacát. Ami korábban technikai tudást igényelt, ma már néhány kattintással elérhető – és ez nemcsak etikai, hanem büntetőjogi kérdéseket is felvet. Az MIT Sloan legújabb elemzése azt vizsgálja, hogyan kapcsolódik össze az AI által generált explicit képek elterjedése a valós, offline bűncselekményekkel.
A kutatók szerint a legnagyobb veszélyt nem maga a technológia, hanem a szabályozási vákuum jelenti. Ahol nincsenek erős biztosítékok, ott a felhasználók zökkenőmentesen válthatnak fogyasztói szerepből alkotói szerepbe – és ezzel egy teljesen új, nehezen kontrollálható tartalomtípus születik. Az adatok azt mutatják, hogy az ilyen tartalmak és az offline szexuális erőszak között statisztikailag kimutatható összefüggés van, ami jogalkotói és szervezeti szinten egyaránt cselekvést követel.
HR-szempontból ez a téma nem kerülhető meg. A munkahelyi digitális biztonsági politikák, az AI-használatra vonatkozó belső szabályzatok és a munkavállalói tudatosság fejlesztése mind olyan területek, ahol a HR-nek aktív szerepet kell vállalnia. A szervezeteknek nem elég reagálni – megelőző kultúrát kell építeni, amelyben a technológia etikus használata alapértelmezés, nem kivétel.
