A négynapes munkahét ígérete csábító narratíva, és sokan az AI-tól várták a megvalósulását. Az elképzelés logikusnak tűnt: ha az automatizáció átveszi a rutinfeladatokat, a dolgozóknak kevesebbet kell dolgozniuk. Adeline Segaux viselkedéstudós azonban rámutat, hogy a valóság épp fordítva működik – az AI nem felszabadít, hanem újabb elvárásokat teremt.
A technológia valóban hatékonyabbá teszi a munkát, de a felszabaduló kapacitást a legtöbb szervezetben azonnal új feladatokkal töltik fel. A dolgozók több projektet kezelnek párhuzamosan, gyorsabb döntési ciklusokat kapnak, és az állandó elérhetőség normává válik. Az adatok szerint az AI bevezetése után a munkavállalók jelentős része intenzívebb munkaterhelésről számol be, nem könnyebbről. A „produktivitási paradoxon" jelenség régóta ismert a technológiai fejlesztések történetében – az eszközök fejlődnek, az elvárások pedig arányosan nőnek.
A HR-szakemberek számára ez egyértelmű beavatkozási pontot jelent. Ha a szervezetek nem alakítanak ki tudatos AI-használati keretrendszert, az egészségtelen viselkedésminták – túlóra, határok elmosódása, kiégés – strukturálisan rögzülnek. A HR feladata nem csupán az eszközök bevezetésének támogatása, hanem annak aktív formálása, hogyan változtatja meg az AI a munkavégzés kultúráját. Ez stratégiai kérdés, nem technikai.
