A felvételi folyamat egyik legkényelmetlenebb igazsága egyre hangosabban kopogtat: a jelöltek jelentős része nem egészen azt mutatja magáról, ami valójában. Hamis képzettségek, eltúlzott tapasztalatok, kitalált referenciák – a HR-szakemberek bizalma megrendült, és ez alapvetően befolyásolja a toborzás hatékonyságát.
Ázsiai HR-vezetők körében végzett felmérések szerint a munkáltatók többsége találkozott már félrevezető jelölti információval az elmúlt egy évben. A leggyakoribb torzítások a korábbi beosztások megnevezésénél, a képesítéseknél és a munkaviszony időtartamánál jelennek meg. Az automatizált szűrőrendszerek terjedésével a jelöltek egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, hogy átjussanak az első rostán – sokszor az ATS-algoritmusok logikáját kihasználva.
A HR számára ez egyértelmű jelzés: az ellenőrzési folyamatokat nem lehet tovább halogatni vagy felszínesen kezelni. A háttérellenőrzés, a strukturált referenciabeszélgetések és a kompetenciaalapú interjútechnikák együttes alkalmazása ma már nem opció, hanem alapkövetelmény. Aki ezt kihagyja, az nemcsak rossz döntést kockáztat – hanem az egész szervezeti kultúrát teszi ki felesleges kockázatnak.
