2026. július 22-én az amerikai Munkaügyi Minisztérium (DOL) kiadta az FLSA2026-9 számú véleménylevelet, amely azt a kérdést járja körül: mikor kell a munkáltatatónak kifizetnie a munkavállaló ingázási idejét? A Fair Labor Standards Act (FLSA) értelmezése eddig sokszor fejtörést okozott HR-csapatoknak, most azonban konkrét iránymutatás érkezett.
A vélemény különbséget tesz a munkaidő előtti és utáni utazás, illetve a munkaidő közbeni helyszínváltás között. Az alapesetben az otthonról munkahelyre tartó ingázás nem minősül fizetendő munkaidőnek. Azonban ha a munkavállaló egyik munkahelyszínről a másikra utazik munkaidőben, azt már munkaidőként kell elszámolni. A levél egy konkrét munkáltatói kérdésre reagálva részletezi a határeseteket is, például amikor az első vagy utolsó helyszín nem a főiroda.
HR-szemszögből ez a döntés különösen fontos a rugalmas munkavégzési modelleket alkalmazó cégeknek, ahol a munkavállalók több helyszín között mozognak. Az eligazítás csökkenti a jogi kockázatot, de egyben elvárja, hogy a HR-csapatok felülvizsgálják az utazási és munkaidő-nyilvántartási szabályzatokat. Aki most frissíti a belső folyamatokat, elkerülheti a jövőbeli munkaügyi vitákat.
