Az elmúlt évtizedekben egyre több kutatás foglalkozott azzal, hogyan támogathatják a szervezetek a traumatikus eseményeket átélt munkavállalókat. Az MIT Sloan most egy kevésbé látható, de rendkívül elterjedt jelenségre irányítja a figyelmet: a gyermekkori hátrányos tapasztalatokra, amelyeket a szakirodalom ACE (Adverse Childhood Experiences) névvel illet. Ezek a munkavállalók már a felvételi folyamat előtt meghatározó sérülésekkel érkeznek a szervezetbe.
A kutatás szerint az ACE-tapasztalatokkal rendelkező munkavállalók érzékenyebbek a munkahelyi stresszorokra, nehezebben bíznak meg vezetőikben, és magasabb arányban mutatnak kiégési tüneteket. Ugyanakkor az egészséges szervezeti kultúra – amelyet a pszichológiai biztonság, a következetes vezetői viselkedés és az inkluzív kommunikáció jellemez – képes kompenzálni ezeket a hatásokat. Nem terápiát vár el a munkáltatótól, hanem tudatos kultúraépítést.
HR-szemszögből ez az eredmény átírja a jóllét-programok tervezési logikáját. Nem elég EAP-szolgáltatást ajánlani vagy meditációs appot biztosítani – a valódi hatás a mindennapos vezetői viselkedésből és a szervezeti kultúra minőségéből fakad. Azok a HR-csapatok, amelyek a pszichológiai biztonságot valódi prioritásként kezelik, nemcsak a teljesítményt növelik, hanem mélyebb emberi szükségletekre is választ adnak.
