Németországban a minijobbok rendszere évtizedek óta a rugalmas, alacsony bérű foglalkoztatás alapköve – mostanra azonban komoly változás előtt áll. A koalíciós tárgyalásokon júliusban született megállapodás értelmében a munkáltatók által fizetendő átalányadó 2 százalékról 5 százalékra emelkedne. A Szövetségi Pénzügyminisztérium most dolgozik a konkrét törvénytervezeten.
A jelenlegi rendszerben a munkáltatók a minijobban foglalkoztatottak bére után alacsony, egykulcsos adót fizetnek, amely adminisztratív egyszerűsége miatt vonzó megoldás volt kisebb vállalkozások, vendéglátóhelyek és háztartások számára egyaránt. Az átalányadó több mint kétszeresére emelése azonban jelentősen átírja ezt a kalkulációt – különösen azon szektorokban, ahol a minijob mint foglalkoztatási forma meghatározó szerepet játszik. A reform célja részben az, hogy csökkentse a társadalombiztosítási rendszer terheit, és ösztönözze a teljes munkaidős foglalkoztatást.
HR-szempontból ez a változás közvetlen bérköltség-hatással jár, és újragondolásra készteti a rugalmas munkaerő-tervezést. Azoknak a vállalatoknak, amelyek nagyobb számban alkalmaznak minijobbereket, most érdemes átvilágítani a foglalkoztatási struktúrát, modellezni a költséghatást, és mérlegelni, hogy egyes pozíciók esetében nem indokolt-e az átállás más szerződési formára. A törvénytervezet végleges formáját még várni kell, de a felkészülést nem érdemes halogatni.
