A Volkswagen belső feszültsége nyilvános konfrontációvá éleződött: az üzemi gyűlések megkezdődtek, és a hangulat harcos. A vállalat vezetése jelentős létszámleépítést és gyárbezárásokat tervez a versenyképesség helyreállítása érdekében, a munkavállalói oldal azonban nem fogadja el ezeket a terveket.
Daniela Cavallo, a VW üzemi tanácsának elnöke egyértelműen fogalmazott: sem az elbocsátásokat, sem a gyárbezárásokat nem támogatja az érdekképviselet. A bérvita és a strukturális átalakítás egyszerre nehezíti a tárgyalásokat, miközben a német autóipar egésze strukturális nyomás alatt van az elektromobilitásra való átállás és az ázsiai verseny miatt. A dolgozók tüntetésekkel is jelzik, hogy nem maradnak passzívak.
HR-szemszögből a VW-eset tankönyvi példa arra, hogyan válik a szervezeti döntéshozatal láthatóvá és politikaivá, ha az érintett munkavállalókkal való kommunikáció és bevonás elmarad. A nagyméretű átalakulási folyamatokban a korai és transzparens párbeszéd – még ha nehéz is – mindig kevésbé fájdalmas, mint az utólagos kríziskezelés. A tehetségmenedzsment és a munkavállalói bizalom elvesztése hosszú távon drágább lehet, mint bármilyen azonnali megtakarítás.
