Az Egyesült Államokban a Waffle House étteremláncot 5 millió dolláros perrel sújtották egy olyan egészségbiztosítási gyakorlat miatt, amelyet sokan bevett HR-eszköznek tartanak: a dohányzó munkavállalókra kivetett biztosítási pótdíjat. A pert a georgiai szövetségi bíróságon nyújtották be, és a felperesek szerint a pótdíj sérti az ERISA – az Alkalmazotti Nyugdíjjövedelmi Biztonsági Törvény – egyik kulcsos rendelkezését.
A törvény értelmében a munkáltatók nem szabhatnak ki hátrányos feltételeket a munkavállalók egészségügyi állapota alapján anélkül, hogy megfelelnének bizonyos szigorú kritériumoknak – köztük annak, hogy a program valódi egészségügyi célt szolgáljon és alternatív lehetőséget is kínáljon a nem dohányzó státusz elérésére. A Waffle House programja állítólag ezeket a feltételeket nem teljesítette maradéktalanul. Ha a per precedenst teremt, az széles körű következményekkel járhat: az USA-ban számos munkáltató alkalmaz hasonló wellness-ösztönzőket.
HR-szemszögből az eset egyértelmű figyelmeztetés: a jó szándékú egészségmegőrző programok is jogi kockázatot hordoznak, ha nem épülnek megfelelő jogi alapra. A juttatási struktúra kialakításánál érdemes előzetesen jogi auditot végezni, különösen akkor, ha az egészségügyi magatartáshoz kötött díjszabást alkalmaz a szervezet. A megfelelőség nem opció – hanem az alapvető munkáltatói felelősség része.
