Egy fellebbviteli bíróság elutasította azoknak a munkavállalóknak a keresetét, akik meg akarták tartani a Ponzi-sémából származó jutalékaikat és nyereségrészesedésüket. A bíróság döntése egyértelmű: a jóhiszeműség önmagában nem elégséges érv ahhoz, hogy valaki megtarthasson csalásból eredő kifizetéseket, még akkor sem, ha nem tudott a visszaélésről.
Az érintett munkavállalók milliós összegeket kaptak jutalék és profitmegosztás formájában – ezeket a pénzeket azonban a bíróság a befektetőktől elvont vagyonnak minősítette. A jogszabályi háttér szerint a kifizetések visszakövetelhetők, ha azok eredete csalárd tevékenységre vezethető vissza, függetlenül attól, hogy a munkavállaló tudott-e erről.
HR- és munkajogi szempontból ez az eset rámutat arra, mennyire fontos az átvilágítás és a compliance kultúra. A munkavállalók és a HR-csapatok számára egyaránt tanulság: a munkáltató etikai és jogi megbízhatóságának ellenőrzése nem luxus, hanem alapvető érdek. Egy jól működő belső kontrollrendszer és a pszichológiai biztonságot támogató szervezeti kultúra segíthet az ilyen helyzetek megelőzésében.
