Az AI-transzformáció egyik nem várt mellékterméke a robomobbing jelensége. A fogalom azt a pszichés terhelést írja le, amelyet az AI-rendszerek okoznak a dolgozókban – legyen szó automatizálástól való félelemről, az algoritmikus döntéshozatal átláthatatlanságáról vagy a folyamatos teljesítményfigyelés nyomásáról. Michael Thiel, az Iteratec szervezetpszichológusa szerint a jelenség súlyos esetekben odáig fajulhat, hogy a munkavállalók tudatosan szabotálják az AI-rendszereket.
Thiel tapasztalata alapján a legtöbb szervezet alábecsüli ezeket a reakciókat. Az AI bevezetésekor a technikai implementáció kap prioritást, az emberi oldal – az érzések, félelmek, ellenállás – háttérbe szorul. Holott pontosan ez az a terület, ahol a legnagyobb kockázat rejtőzik: egy megbízhatatlanul működő vagy tudatosan akadályozott AI-rendszer komoly operatív és reputációs károkat okozhat. A megoldás nem a dolgozók meggyőzése, hanem a biztonságos kifejezés lehetőségének megteremtése.
HR-szempontból a robomobbing megelőzése strukturált beavatkozást igényel. Pszichológiai biztonságot kell teremteni: olyan környezetet, ahol a munkavállalók nyíltan beszélhetnek az AI-val kapcsolatos aggályaikról anélkül, hogy következményektől tartanának. A vezetőknek aktívan kell keresniük a visszajelzéseket, a HR-nek pedig be kell építenie az AI-transzformáció emberi kockázatait a változásmenedzsment tervezésébe. Az AI sikere nem csak technológiai kérdés – szervezeti kultúra kérdése is.
