A HR Dive heti számos összefoglalója szerint az egyik legjelentősebb fejlemény az, hogy az amerikai jogalkotók egyre komolyabban veszik az ún. „ghost job" jelenséget – vagyis amikor vállalatok olyan pozíciókat hirdetnek meg, amelyeket valójában nem szándékoznak betölteni. Egyes tagállamokban már bírságolhatóvá válhat ez a gyakorlat, ami komoly változást jelent a toborzási normákban.
A számok között szerepel az is, hogy a cégek egyre nagyobb arányban találkoznak megszemélyesítéses támadásokkal a toborzási folyamat során – vagyis amikor csalók HR-esnek vagy vezetőnek adják ki magukat, hogy érzékeny adatokat szerezzenek meg. Ez a jelenség nem csupán IT-biztonsági probléma: közvetlenül érinti a jelölti élményt és a munkáltatói márkát is. A hamis hirdetések és az identitáslopások együttesen mérgezik a munkaerőpiac bizalmát.
HR-szemszögből ideje komolyan venni a toborzási folyamatok átvilágítását. A szellemhirdetések fenntartása – legyen szó pipeline-építésről vagy egyszerű nemtörődömségről – egyre drágább mulasztássá válik: nemcsak reputációs, hanem hamarosan jogi kockázatot is jelent. A tehetségvonzás hosszú távon csak akkor fenntartható, ha a jelöltek megbízható, valódi folyamattal találkoznak.
