A turizmus és a szabadidőipar globálisan azzal küzd, hogy a munkavállalók rövid távú megélhetésnek tekintik az ágazatot, nem pedig valódi karrierlehetőségnek. A magas fluktuáció, az alacsony elköteleződés és a korlátozott előrelépési lehetőségek jellemzik a szektort – különösen a frontline pozíciókban. A szingapúri Mandai Wildlife Group ezt a narratívát próbálja megváltoztatni.
A szervezet kompetenciaalapú bérezési rendszert és világos karrierutakat vezetett be az első vonalbeli munkakörök mögé. Ez azt jelenti, hogy a fizetés és az előrelépés nem automatikus, hanem mérhető készségek fejlesztéséhez kötött. Két hosszú ideje a szervezetnél dolgozó munkavállaló példája jól szemlélteti, hogyan néz ez ki a valóságban: egyik gondozóból lett részlegvezető, másik az oktatási programok fejlesztésébe kapcsolódott be.
HR-szemszögből a Mandai esete erős érv amellett, hogy a munkavállalói élmény és a belső mobilitás nemcsak irodai környezetben működhet. A strukturált fejlődési utak és az átlátható kompetenciakeretek olyan iparágakban is csökkenthetik a fluktuációt és növelhetik az elköteleződést, ahol ezt eddig lehetetlennek tartották. Az üzenet egyértelmű: ha egy állatkert meg tudja csinálni, más szervezeteknek sem lehet mentség.
