Friedrich Merz kormánya gyorsan mozog: a kancellár nyilvánosan elkötelezte magát amellett, hogy a nyugdíjbizottság ajánlásait a lehető leghamarabb törvénybe iktatják. A reformcsomag középpontjában a svéd modell egyes elemeinek átvétele áll, amely alapjaiban változtathatja meg a nyugdíjrendszer finanszírozási logikáját Németországban.
A svéd rendszer lényege, hogy a járulékok egy részét tőkefedezeti alapokba irányítják, csökkentve az állami felosztó-kirovó rendszer terheit. Ez azonban a munkáltatói oldal számára új kötelezettségeket hozhat: magasabb járulékkulcsok, adminisztratív terhek növekedése és a bérköltségek emelkedése egyaránt a tárgyalóasztalra kerülhet. A részletek még nem véglegesek, de a munkaadói szövetségek már jelezték fenntartásaikat.
HR-szempontból ez a reform több területet is érint egyszerre. A bérköltségek potenciális emelkedése befolyásolja a toborzási kapacitást és a juttatási stratégiát, az idősebbek foglalkoztatásának ösztönzése pedig a tehetségmenedzsment és a munkaerő-tervezés logikáját írhatja át. Azok a HR-funkciók, amelyek már most forgatókönyv-elemzést végeznek és közelről követik a jogalkotási folyamatot, idejében tudnak reagálni – ahelyett, hogy az elfogadott törvényre várva utólag kapkodnának.
