A juttatási programok tervezése ma már stratégiai HR-feladat – nem elég egy-két kedvezményt dobni a csomagba, és várni, hogy a munkavállalók elégedett legyenek. A HR-csapatok egyre inkább szembesülnek azzal, hogy a generációs elvárások, az élethelyzetek és a munkavégzési modellek diverzitása miatt nem létezik egyetlen, mindenki számára tökéletes juttatási struktúra. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az pénzt költ hatás nélkül.
Az étkezési támogatás az egyik olyan juttatás, amely szinte minden munkavállalói csoportban magas relevanciát mutat – legyen szó irodai dolgozóról, hibrid vagy terepmunkásról. A megfelelően strukturált étkezési juttatás adóhatékony, napi szinten érezhető előnyt jelent, és közvetlenül javítja a munkavállalói élményt. A piaci adatok szerint az étkezési támogatást a munkavállalók rendszeresen az értékesebb juttatások közé sorolják, megelőzve sok drágább, de ritkábban használt elemet.
A HR-szemszögből a tanulság egyértelmű: a juttatási portfólió felépítésekor az értékelési szempontok közé kell venni a napi használhatóságot, az adóoptimalizálási potenciált és a munkavállalói visszajelzéseket egyaránt. Az étkezési támogatáshoz hasonló, kézzelfogható juttatások erősítik a szervezeti kultúrát és a munkáltatói márkát is – különösen olyan környezetben, ahol a tehetségekért folyó verseny nem csillapodik.
