Szingapúrban egyre kevesebb belépő szintű pozíciót hirdetnek meg a vállalatok, és az első reflex szinte mindig ugyanaz: az AI veszi át a munkát. Egy friss, a Warwick és az Oxford Egyetem által végzett nagyszabású kutatás azonban komolyan megkérdőjelezi ezt az egyszerű magyarázatot, és egy sokkal kevésbé látványos, mégis meghatározó tényezőre irányítja a figyelmet: a hibrid munkavégzés elterjedésére.
A kutatás szerint a vállalatok azért vonakodnak junior munkatársakat felvenni, mert a hibrid modellben rendkívül nehézzé vált a betanítás és a mentoring megszervezése. A tapasztalt kollégák nem ülnek egész nap az irodában, az ad hoc tudásátadás szinte eltűnt, a junior munkavállalók pedig kevesebb organikus visszajelzést kapnak. Mindez jelentősen megnöveli a belépők foglalkoztatásának vélt kockázatát és költségét – függetlenül attól, hogy az AI egyáltalán érintett-e az adott szerepkörben.
HR-szempontból ez az eredmény komoly következményekkel jár. Ha a cégek hibrid munkaszervezési modellt tartanak fenn, tudatosan kell megtervezniük a junior onboarding és mentoring folyamatokat – különben strukturálisan kizárják a pályakezdőket a munkaerőpiacról. Az AI-t okolni kényelmes, de félrevezető. A valódi kérdés az: hogyan építünk olyan szervezeti kultúrát, amelyben a rugalmas munkavégzés nem a karrierlehetőségek rovására megy?
