Ahogy az AI-eszközök egyre mélyebben épülnek be a munkafolyamatokba, a HR-vezetők szembesülnek a kérdéssel: hogyan jelenjen meg az AI-használat a teljesítményértékelésben? Több szervezet is kísérletezik azzal, hogy nyomon kövesse, ki és milyen mértékben veszi igénybe a mesterséges intelligencia eszközeit – de a megközelítés komoly kockázatokat rejt.
A szakértők szerint az AI-aktivitás puszta mérése nem a megfelelő viselkedést jutalmazza. Aki sokat használja az AI-t, nem feltétlenül dolgozik jobban – és fordítva: aki kevesebbet nyúl hozzá, nem feltétlenül kevésbé hatékony. A valódi kérdés az, hogy a munkavállaló milyen minőségű döntéseket hoz, milyen eredményeket produkál, és hogyan integrálja az AI-t a saját szakmai ítélőképességével. Az egyoldalú eszközközpontú mérés ráadásul a „AI-washing" jelenségét is erősítheti, ahol valaki csupán a látszat kedvéért használja a technológiát.
A HR számára ez egyértelmű üzenet: az AI-kompetenciát nem önmagában kell értékelni, hanem a tágabb munkavégzési kontextusban. Az értékelési keretet úgy érdemes átalakítani, hogy az az emberek és az AI együttműködéséből keletkező hozzáadott értéket ragadja meg – legyen szó problémamegoldásról, döntési sebességről vagy innovációs képességről. A cél nem a technológia fogyasztásának mérése, hanem az általa lehetővé tett emberi teljesítmény fejlesztése.
