A FIFA körüli viták nem csillapodnak: Gianni Infantino elnök vezetési stílusával és döntéseivel kapcsolatos aggodalmak tervezett bojkottokhoz és nyílt lázadáshoz vezettek a szövetségen belül. A helyzet jól illusztrálja, hogyan képes a vezető iránti bizalomvesztés egy egész szervezetet destabilizálni – még akkor is, ha az intézmény globálisan meghatározó pozíciót tölt be.
A konkrét ügyek részletei mellett a mélyebb probléma az, hogy az érintett felek – játékosok, szövetségek, szponzorok – egyre kevésbé érzik, hogy hangjuk van a döntéshozatalban. A bojkott mint eszköz megjelenése azt jelzi, hogy a belső csatornák már nem működnek hatékonyan, és az érintettek külső nyomásgyakorláshoz folyamodnak. Ez klasszikus tünete a megrendült szervezeti bizalomnak.
HR- és szervezetfejlesztési szempontból az eset emlékeztető arra, hogy a vezetői legitimitás nem örök adottság, hanem folyamatos építkezés eredménye. A pszichológiai biztonság, az átlátható kommunikáció és az érintetti bevonás nem puha értékek – ezek a szervezeti stabilitás kemény pillérjei. Ahol ezek hiányoznak, ott előbb-utóbb megjelenik a bojkott, a kivonulás vagy a nyílt konfliktus.
