Az Egyesült Államokban egyre több tagállami törvényhozó veszi célba a munkáltatók által alkalmazott mesterséges intelligencia eszközöket, különösen azokat, amelyek a munkavállalók bérét vagy kompenzációját befolyásolják. A szabályozási hullám nem meglepő: az AI bérdöntésekben való alkalmazása komoly diszkriminációs kockázatokat hordoz, és a munkavállalók egyre hangosabban követelnek átláthatóságot.
A javasolt törvények jellemzően két irányba mutatnak: egyrészt kötelező emberi felügyeletet írnának elő az automatizált bérdöntések fölé, másrészt tájékoztatási kötelezettséget vezetnének be arra vonatkozóan, hogy a munkáltató milyen AI-rendszereket alkalmaz a kompenzációs folyamatokban. Egyes államok auditálási követelményeket is bevezetnének, hogy az algoritmusok ne erősítsék fel a meglévő bér- és munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket. A fejlemények szorosan kapcsolódnak a szövetségi szintű AI-szabályozási vitákhoz is.
HR-szempontból ez az egyik legfontosabb megfelelési terület, amelyre 2025-2026-ban figyelni kell. A kompenzációs folyamatokban AI-t alkalmazó szervezeteknek most kell átvilágítaniuk rendszereiket: dokumentálják az algoritmusok működését, azonosítsák a kockázati pontokat, és gondoskodjanak arról, hogy minden automatizált döntés mögött valódi emberi felülvizsgálat álljon. A felkészületlen cégek jogi és reputációs kockázatnak teszik ki magukat.
