A középvezetők eltűnéséről szóló vita nem új keletű, de a generatív AI megjelenésével ismét reflektorfénybe került. Az automatizáció képes átvenni a koordinációs, riportálási és információtovábbítási feladatok jelentős részét – amelyek hagyományosan a középvezetői szerep magját alkotják. Két német vállalat, a digitális távközlési szolgáltató sipgate és a logisztikai óriás Rhenus konkrét példákon keresztül mutatja meg, hogyan alakul át ez a réteg a gyakorlatban.
A sipgate már évek óta lapos szervezeti struktúrában működik, és az AI bevezetésével még inkább csökkenti a hagyományos koordinációs szerepeket – náluk a középvezető inkább coach és fejlesztő, mint klasszikus irányító. A Rhenus ezzel szemben megtartja a középvezetői szintet, de aktívan fejleszti azt: az AI-eszközök bevezetésével a vezetők döntéstámogatást kapnak, nem helyettesítést. A két megközelítés közös pontja, hogy mindkét vállalat tudatosan gondolkodik arról, milyen értéket teremt ez a réteg.
HR-szemszögből a kérdés nem az, hogy ki kell-e váltani a középvezetőket, hanem hogy milyen kompetenciákat kell fejleszteni bennük ahhoz, hogy az AI-val együtt, ne helyette dolgozzanak. A tehetségmenedzsment fókuszának el kell mozdulnia a feladatvégzéstől a döntési minőség, az embervezetés és a szervezeti tanulás irányába. Azok a cégek, amelyek ezt most megértik, versenyelőnyre tesznek szert azokkal szemben, akik csak kivárnak.
