Az Egyenlőségi Akcióterv keretében egyre több brit munkáltató vállal kötelezettséget a menopauza-támogatás terén. Az elvárások és a valóság között azonban sokszor szakadék tátong: a policy létezik, de a mindennapi munkavállalói élménybe nem épül be semmi kézzel fogható. Julie Cosgrove menopauza-coach tapasztalatai szerint az érintett nők többsége még mindig hallgatásra kényszerül, és fél megbélyegzéstől vagy karrierjük kockáztatásától.
A valódi támogatás nem merül ki egy tájékoztató anyagban vagy egy éves képzésben. Cosgrove szerint a különbséget a közvetlen vezetők attitűdje teszi: azok a nők, akiknek van legalább egy biztonságos párbeszéd-lehetőségük a munkahelyükön – legyen az egy tudatosan képzett vezető vagy egy peer support csoport –, lényegesen jobban teljesítenek és hosszabb ideig maradnak aktívak a munkaerőpiacon.
A HR-nek itt nem bürokratikus megoldásokra, hanem pszichológiai biztonságot teremtő kultúrára van szüksége. A menopauza nem betegség és nem tabutéma, hanem egy természetes élettani folyamat, amely a munkaerő jelentős részét érinti. Az előre gondolkodó szervezetek ezt nem kezelik szégyellenivalóként, hanem beépítik a sokszínűség és befogadás stratégiájukba – és ezzel megtartják a legértékesebb tapasztalattal rendelkező munkavállalóikat.
