A bérek átláthatósága már nem opció – egyre több jogszabály és munkavállalói elvárás teszi kötelezővé. Az EU bértransparencia-irányelv és a növekvő munkavállalói tudatosság miatt a szervezetek kénytelenek megvizsgálni, hogyan hozzák meg javadalmazási döntéseiket. A munkakör-besorolás, vagyis a job levelling, ebben a folyamatban stratégiai szerepet kap.
A job levelling lényege, hogy minden munkakört azonos szempontok szerint értékel a szervezet – figyelembe veszi a felelősségi szintet, a szükséges kompetenciákat és a piaci pozíciót. Ez teremti meg azt az alapot, amelyre védhető és következetes bérdöntések építhetők. Ahol ez az alap hiányzik, ott a bérkülönbségek esetlegesek, a vezetői döntések nehezen igazolhatók, és a jogi kockázat is nő.
HR-szemszögből ez nem pusztán adminisztratív feladat. A munkakör-értékelési rendszer bevezetése vagy felülvizsgálata közvetlen hatással van a szervezeti kultúrára, a munkavállalói bizalomra és a tehetségmegtartásra. Azok a HR-vezetők, akik most fektetnek ebbe energiát, nemcsak megfelelési problémákat oldanak meg – hanem hosszú távon igazságosabb és vonzóbb munkáltatói márkát építenek.
