A Visa a pénzügyi technológiai szektor egyik legújabb és legjelentősebb leépítését hajtotta végre: 2600 munkavállalótól válik meg, ami a teljes létszám 7 százalékát jelenti. A bejelentés július 28-án érkezett, és azonnal figyelmet keltett – nem csupán a mérete, hanem az érintett réteg miatt is. A leépítés nem az alacsonyabb szintű pozíciókat célozza meg elsősorban, hanem a felsővezetői struktúrát is alaposan átrendezi.
A Visa hat alelnöki és 37 vezető igazgatói pozíciót szüntet meg, emellett főmérnökök és főarchitektek is elveszítik állásukat. A cég hivatalos kommunikációja az AI-t és az automatizációt jelöli meg a döntés háttereként – azt az érvet, amellyel egyre több technológiai vállalat indokolja a senior szintű leépítéseket is. Ez a narratíva azonban ellentmondásos: ha az AI valóban átvesz feladatokat, miért éppen a stratégiai tudást hordozó senior mérnököktől és építészektől válnak meg?
HR-szempontból a Visa esete több tanulságot is hordoz. Egyrészt jelzi, hogy a felsővezető-leépítések tabuja eltűnőben van – a senior szint már nem jelent automatikus védelmet. Másrészt rávilágít arra, hogy az „AI miatti átszervezés" egyre inkább kommunikációs sablon, amelyet a munkavállalók és a piac is egyre kritikusabban fogad. A tehetségmenedzsment stratégiának számolnia kell azzal, hogy a bizalom és a pszichológiai biztonság ilyen döntések után komolyan sérülhet.
