A toborzás világa gyökeresen átalakult: az állásjelentkezések száma az elmúlt néhány évben megháromszorozódott, és a felvételi menedzserek egyre inkább AI-eszközökre támaszkodnak, hogy kezeljék ezt az áradatot. Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a toborzók ezekhez az eszközökhöz a napi munkában – és az eredmények árnyalt képet mutatnak.
A megkérdezett felvételi szakemberek többsége azt mondja, alapvetően megbízik az AI-ban, de szinte mindenki aktívan felügyeli és rendszeresen korrigálja a rendszer kimeneteit. A leggyakoribb problémák közé tartozik, hogy az algoritmus túl szűken értelmezi a keresési feltételeket, figyelmen kívül hagy kontextuálisan releváns tapasztalatokat, vagy éppen kulturális illeszkedés szempontjából alkalmatlan jelölteket dob fel. A toborzók szerint az AI jó munkát végez a mennyiség kezelésénél, de a minőségi döntésekhez emberi szem kell.
HR-szemszögből ez az adat megerősíti, hogy az AI a toborzásban augmentációs – nem helyettesítési – eszköz. A szervezeteknek érdemes befektetni a toborzók AI-írástudásába, hogy valóban értelmesen tudják használni és felülbírálni ezeket a rendszereket. A tehetségmenedzsment minősége nem az automatizálás szintjén, hanem az emberi döntések minőségén múlik – az AI csak annyira jó, amennyire a felhasználója képes kritikusan olvasni a kimeneteit.
