Németország visszakozik a pandémia idején bevezetett rugalmas szabályoktól: az új tervezet szerint a munkavállalóknak már a betegség első napjától orvosi igazolást kellene benyújtaniuk. A jelenlegi rendszerben még lehetséges volt, hogy az első napokra telefonon keresztül is megkapják a szükséges igazolást – ezt a könnyítést most felszámolnák. A lépés hátterében a növekvő hiányzási mutatók állnak: Németországban az átlagos munkavállalóra évente 18 betegszabadság-nap jut, ami az európai átlagot is meghaladja.
A tervezett változtatás ellen az orvosok szólalnak fel a leghangosabban. Szerintük az intézkedés felesleges praxisterhelést hoz, és valójában nem csökkenti a valódi betegséget – csupán papírmunkát szaporít. A kritikusok arra is rámutatnak, hogy a betegnapok száma önmagában félrevezető mutató: a munkakörülmények, a szervezeti kultúra és a munkahelyi stressz sokkal erősebb előrejelzői a hiányzásoknak, mint a bürokrácia szintje.
HR-szempontból ez a döntés egy régi dilemmát hozza felszínre: a kontroll vagy a bizalom működik jobban a jelenlét menedzselésében? A kutatások következetesen azt mutatják, hogy a bizalomra épülő munkakörnyezet kevesebb visszaélést és egészségesebb szervezeti kultúrát eredményez. Azok a vállalatok, amelyek adminisztratív kényszert alkalmaznak a valós problémák – kiégés, rossz vezető-beosztott kapcsolat, méltánytalan munkaterhelés – kezelése helyett, hosszú távon rosszabb eredményeket érnek el.
