Egy ontariói bíróság precedensértékű döntést hozott: elrendelte egy volt HR-igazgató tanúkénti meghallgatását egy jogtalan elbocsátási perben – annak ellenére, hogy az illető titoktartási megállapodást írt alá. A felperes, egy korábbi befektetési igazgató, azt állítja, hogy vezetője rendszeresen lehordta, retaliációt alkalmazott ellene, és tudatosan bomlasztotta a csapat működését. Az ügy most a kanadai munkajogi gyakorlat figyelmének középpontjába került.
A bíróság döntése szerint a titoktartási megállapodás nem akadályozhatja meg az igazságszolgáltatást, különösen ha a tanú kulcsfontosságú bizonyítékokkal rendelkezik egy munkahelyi visszaélési ügyben. Ez fontos jelzés: az NDA-k nem nyújtanak korlátlan védelmet, és bírósági eljárásban a tényfeltárás igénye felülírhatja a szerződéses titoktartást. A HR-vezető szerepe az ügyben különösen érzékeny, hiszen az ő feladata lett volna a munkavállalói jogok védelme.
HR-szempontból az eset több tanulságot is hordoz. Egyrészt megerősíti, hogy a pszichológiai biztonságot veszélyeztető vezetői magatartás jogi következményekkel járhat akkor is, ha azt titoktartási megállapodással próbálják elfedni. Másrészt felhívja a figyelmet arra, hogy a HR-szakembereknek különös gondossággal kell eljárniuk dokumentációban és folyamatokban – mert előfordulhat, hogy egyszer maguknak is tanúskodniuk kell ezekről.
