Egy friss jelentés szerint a HR-vezetők körében egyre erősödik az aggodalom: a fiatal munkavállalók kevesebb olyan feladatot kapnak, amelyek korábban a vezetői kompetenciák alapját képezték. Ennek két fő oka van — az egyik az AI térnyerése, amely átveszi a korábban junior munkatársakra bízott, ismétlődő és tanulási lehetőséget rejtő feladatokat, a másik pedig a belépő szintű pozíciók számának csökkenése.
A probléma strukturális: a hagyományos karrierfejlődési modell feltételezi, hogy a fiatal munkavállalók az egyszerűbb feladatokon keresztül sajátítják el azokat a készségeket — döntéshozatal, felelősségvállalás, csapatmunka —, amelyek később a vezetői szerepekhez szükségesek. Ha ez a tanulási csatorna elapad, a szervezetek néhány éven belül tapasztalt, de tapasztalatlan menedzserekkel találhatják szembe magukat: olyan emberekkel, akik technikailag képzettek, de nem edződtek meg a valódi munkakörnyezetben.
A HR-szakma számára ez nem egy jövőbeli, hanem egy mostani probléma. A válasz nem az AI visszaszorítása, hanem tudatos tanulási architektúra kialakítása: mentorprogramok, rotációs lehetőségek, szimulált döntési helyzetek és projektvezetési feladatok, amelyek pótolják az elveszett tanulási élményeket. Aki ma nem fektet be a junior tehetségek fejlesztésébe, az öt év múlva üresen tátongó vezetői pipeline-t örököl.
