Az Egyesült Királyságban az ifjúsági munkanélküliség egyre komolyabb strukturális problémává válik, és Andy Burnham nagyszabású oktatási reformterve megpróbál választ adni rá. A javaslat lényege: 14 éves kortól bővíteni a szakképzési és technikai oktatási útvonalakat, hogy a fiatalok már korán releváns munkaerőpiaci kompetenciákat szerezhessenek. A brit HR-közösség üdvözli a szándékot – de komoly fenntartásokkal él a kivitelezhetőség kapcsán.
A HR-vezetők egybehangzóan azt hangsúlyozzák, hogy a tantervi reform csak akkor éri el a célját, ha a vállalkozások aktívan részt vesznek a képzési tartalmak kialakításában. Jelenleg óriási a szakadék aközött, amit az iskolarendszer tanít, és aközött, amire a munkaerőpiac valóban igényt tart. A technológiai változások üteme olyan gyors, hogy a hagyományos oktatási ciklusok képtelenek lépést tartani – hacsak a munkaadók nem lépnek be közvetlen partnerként az oktatási intézményekkel.
HR-szemszögből a helyzet egyértelmű felhívást jelent: a tehetségcsatorna hosszú távú fenntartása közös felelősség. Azok a szervezetek, amelyek már most befektetnek iskolai partnerségekbe, szakmai mentorprogramokba és korai tehetségazonosításba, nemcsak a társadalmi felelősségvállalásuk terén teljesítenek jól – hanem saját utánpótlásuk alapjait is lerakják. A Burnham-féle reform jó kiindulópont, de a valódi változáshoz a HR-nek is asztalhoz kell ülnie.
