Egy új németországi kutatás megdöbbentő adatot tárt fel: azoknál a munkáltatóknál, ahol nem rögzítik rendszeresen a munkaidőt, a ledolgozott túlórák közel kétharmada nyom nélkül eltűnik – a munkavállaló sem pénzbeli pótlékot, sem szabadnapot nem kap értük. Ezzel szemben ott, ahol bevezették a munkaidő-nyilvántartást, ez az arány csupán 11 százalék.
A különbség nem csekély: a munkaidő rögzítése hatszoros védelmet jelent a munkavállalók számára. A kutatás időzítése sem véletlen – Németországban az Európai Bíróság 2019-es ítélete óta folyamatos a vita a kötelező munkaidő-nyilvántartás bevezetéséről, és a jogalkotás még mindig nem zárult le. A cégek egy része önként alkalmaz digitális megoldásokat, mások kivárnak.
HR-szemszögből az adatok egyértelmű üzenetet hordoznak: a munkaidő-nyilvántartás nem bürokratikus teher, hanem a munkavállalói bizalom és a jogi megfelelés alapja. Ahol a túlórák eltűnnek, ott előbb-utóbb az elköteleződés is eltűnik. A HR-csapatoknak érdemes ezt az érvet felhasználni, amikor a digitális nyilvántartási rendszer bevezetéséről tárgyalnak a vezetéssel – nem szabálykövetésként keretezve, hanem a munkavállalói élmény és a megtartás eszközeként.
