A Brit Kolumbiai Egyetem (UBC) kutatói meglepő felfedezést tettek a toborzási viselkedés sötét oldaláról. Egyes menedzserek nem véletlenül alkalmaznak nárcisztikus, machiavellista vagy pszichopata személyiségjegyekkel bíró jelölteket – hanem tudatosan. A jelenség mögött önérdekkövetési logika húzódik: ezek a „dark triad" beosztottak lojálisak a közvetlen főnökükhöz, és segítik annak szervezeten belüli előrejutását.
A kutatás szerint az ilyen toborzási döntések különösen olyan szervezeti környezetekben fordulnak elő, ahol gyenge az átláthatóság, erős a belső politizálás, és hiányzik a pszichológiai biztonság. A vezető ekkor tulajdonképpen saját szövetségeseket épít be a csapatba – akik ugyan rombolóak lehetnek a szélesebb szervezet számára, de rövid távon erősítik a vezető pozícióját. A mintázat nehezen észlelhető, mert kívülről a toborzási döntés teljesen legitimnek tűnik.
HR-szempontból ez a kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a strukturált, többszereplős toborzási folyamatok és az adatalapú értékelési módszerek nem öncélú bürokratizmus, hanem valódi védelmi mechanizmusok. A HR-nek aktívan monitoroznia kell a toborzási döntések mintázatait, és pszichológiai biztonságot kell teremtenie ahhoz, hogy az ilyen visszaélések felszínre kerülhessenek. A szervezeti kultúra védelme a felvételi folyamaton kezdődik.
