Németország bejelentette, hogy szigorítja a betegszabadság igazolási rendszerét: a tervek szerint a munkavállalóknak már az első betegnapjuktól orvosi igazolást kell bemutatniuk. Ez éles váltás a jelenlegi gyakorlathoz képest, ahol eddig három nap állt rendelkezésre az igazolás megszerzéséhez. A döntés hátterében a növekvő távolléti számok és a gazdasági teljesítményre gyakorolt negatív hatások állnak.
Az Egyesült Királyságban a jelenlegi szabályozás szerint a munkavállalók hét napig igazolás nélkül is otthon maradhatnak betegség esetén. A brit HR-szakemberek számára a német lépés komoly kérdést vet fel: vajon a szigorúbb kontroll tényleg csökkenti a hiányzásokat, vagy csupán arra ösztönzi a dolgozókat, hogy betegen menjenek be dolgozni – az úgynevezett „presenteeism" jelenséget erősítve? Az adatok vegyes képet mutatnak: ahol szigorúbb az igazolási kötelezettség, ott rövidebb az átlagos betegszabadság, de nem feltétlenül jobb a dolgozók egészsége.
A HR számára ez a vita emlékeztető arra, hogy a távollétek kezelése soha nem csupán adminisztratív kérdés. A valódi megoldás a mögöttes okok – mentális egészség, munkahelyi terhelés, pszichológiai biztonság – proaktív kezelésében rejlik, nem a kontroll fokozásában. A brit munkáltatóknak érdemes figyelniük a német kísérlet eredményeit, mielőtt saját rendszerükbe nyúlnak.
