A pandémia után a rugalmas munkavégzés alapértelmezett elvárássá vált sok munkavállalónál – de egy új kanadai kutatás árnyalja ezt a képet. A Labour Force Survey adatait elemző vizsgálat arra jutott, hogy a kizárólag távmunkában dolgozók bére és termelékenysége hosszabb távon elmarad a hibrid vagy irodai kollégákétól. A home office tehát nem egyszerűen jó vagy rossz – a mérték számít.
A kutatók szerint a teljes remoteness két csatornán keresztül hat negatívan. Egyrészt a munkavállalók kimaradnak az informális tudásáramlásból és a spontán együttműködésből, ami lassítja a fejlődésüket. Másrészt a teljesen otthon dolgozók kevésbé láthatóak a szervezeten belül, ami befolyásolja az előléptetési és béremelési döntéseket is. A legkedvezőbb eredményeket azok mutatták, akik heti egy-három napot töltöttek irodában.
HR-szemszögből ez az adat egy régóta húzódó vitát rendez: a rugalmas munkavégzés nem azt jelenti, hogy mindent a munkavállalóra bízunk. A HR feladata megtalálni azt a struktúrát, amely egyszerre biztosítja az autonómiát és a szervezeti láthatóságot. A hibrid politikák kialakításakor érdemes adatvezérelt érvekkel dolgozni – és ezt a kutatást érdemes a döntéshozók asztalára tenni.
