Kanadában az adatvédelmi felügyeleti szerv döntést hozott arról, hogy a munkáltatók meghatározott feltételek teljesítése esetén jogszerűen gyűjthetnek közösségi médiából származó adatokat HR-folyamataikhoz. A határozat különösen a toborzás és a háttérellenőrzés területén nyit új lehetőségeket, ahol a közösségi profilok vizsgálata eddig jogi szempontból szürke zónának számított.
A döntés nem jelent korlátlan felhatalmazást: a hatóság hangsúlyozta, hogy az adatgyűjtésnek arányosnak, célhoz kötöttnek és átláthatónak kell lennie. A munkáltatóknak dokumentálniuk kell, milyen adatokat gyűjtenek, milyen célból, és hogyan tárolják azokat. A nyilvánosan elérhető tartalmak sem kezelhetők tetszőlegesen – a kontextus és a relevancia meghatározó szempont marad.
HR-szempontból ez a döntés egyszerre lehetőség és felelősség. A toborzási csapatok mostantól bátrabban támaszkodhatnak a nyilvános közösségi profilokra, de csak akkor, ha ehhez világos belső szabályzatot és adatkezelési folyamatot is kidolgoznak. Az ad hoc, dokumentálatlan közösségi médiás „nyomozás" továbbra is komoly jogi kockázatot hordoz – különösen diszkriminációs panaszok esetén.
