A világpolitikai események és fegyveres konfliktusok nemcsak a híradásokban jelennek meg – beköltöznek a munkahelyekre is. Az HRCI szakértője, Amy Dufrane felhívja a figyelmet arra, hogy az érintett munkavállalók – akik például rokonaikat, otthonukat vagy hazájukat veszítik el – depressziós tünetekkel, fokozott szorongással és traumareakciókkal küzdhetnek. Ezek a jelenségek közvetlen hatással vannak a teljesítményre, a csapatdinamikára és a szervezeti kultúrára.
A cikk hangsúlyozza, hogy a HR-vezetőknek nem kell pszichoterapeutának lenniük, de kötelességük felismerni a jeleket és megfelelő támogatási struktúrát nyújtani. A munkavállalói segítő programok (EAP), a rugalmas munkavégzés, a pszichológiai biztonságot erősítő csapatvezetői kommunikáció és a tudatos távolmaradási lehetőségek mind olyan eszközök, amelyek valós különbséget tehetnek. A legsérülékenyebb munkavállalók számára akár személyre szabott megoldások is indokoltak lehetnek.
HR-szemszögből a globális válságok kora véget vetett annak az illúziónak, hogy a „személyes problémák" és a „munkahelyi teljesítmény" élesen elválaszthatók egymástól. Az a szervezet, amelyik ezt felismeri és érdemi támogatást nyújt, nemcsak emberibb munkáltatóvá válik, hanem a megtartási mutatóit és a munkavállalói élményt is javítja. A pszichológiai biztonság megteremtése nem opcionális – ez stratégiai befektetés.
