Egy friss globális jelentés paradox helyzetet tár fel: miközben a szervezetek egyre gyorsabban vezetik be az AI-eszközöket, a workforce readiness – vagyis a munkavállalói felkészültség – mutatói visszaestek az előző évhez képest. Azok aránya, akik úgy nyilatkoznak, hogy csapatuk készen áll az AI-ra, szignifikánsan csökkent, annak ellenére, hogy az AI-befektetések tovább nőttek.
A kutatás szerint a probléma gyökere nem a technológiában, hanem az implementáció módjában rejlik. A szervezetek nagy része az AI-eszközöket bevezeti, de nem biztosít elegendő képzést, kontextust vagy pszichológiai biztonságot a dolgozóknak ahhoz, hogy magabiztosan és hatékonyan alkalmazzák azokat. Az adatok azt is mutatják, hogy a középvezetők különösen kiszolgáltatottak: ők közvetítik az AI-transzformációt, miközben saját felkészültségük sem biztosított.
HR-szemszögből ez egyértelmű jelzés: az AI-stratégia önmagában nem elég. A technológiai bevezetést emberközpontú változásmenedzsmenttel kell párosítani. A HR feladata, hogy ne csak az eszközöket, hanem a kultúrát, a kompetenciákat és a bizalmat is fejlessze – különben az AI-beruházás csupán frusztrációt és ellenállást termel a szervezetben.
