A kiszervezés évtizedekig egyszerű közgazdasági logikán alapult: amit drágább házon belül csinálni, azt add ki. Az AI azonban alapjaiban írja át ezt az egyenletet. A Harvard Business Review elemzése szerint azok a funkciók, amelyek korábban speciális tudás vagy nagy létszám miatt kerültek külső partnerhez, ma már AI-eszközökkel házon belül is elvégezhetők – töredék költséggel.
A változás kétirányú: egyrészt a vállalatok visszahozhatnak korábban kiszervezett folyamatokat, másrészt az AI maga is új típusú „külső kapacitást" jelent, amely nem hagyományos beszállítói szerződéssel, hanem platformelőfizetéssel érhető el. Ez alapvetően megkérdőjelezi, hogy egy szervezetnek miben érdemes valódi, belső kompetenciát felépítenie, és miben elég az AI-alapú hozzáférés.
HR-oldalon ez a kérdés égető: ha az AI átvesz korábban emberhez kötött feladatokat, a szervezeteknek újra kell definiálniuk, mely munkakörökben van stratégiai értéke a belső munkaerőnek. A tehetségmenedzsmentnek alkalmazkodnia kell – a hangsúly az egyedi emberi ítéletképességre, a kapcsolati tudásra és az AI-val való együttműködési képességre helyeződik át.
