Az AI-pilot projektek kora lassan véget ér – most a megtérülés ideje következik. Legalábbis ezt várják a befektetők és a vezérigazgatók. A probléma: a legtöbb szervezet még mindig nem rendelkezik megbízható módszerrel arra, hogy megmérje, valójában mennyi értéket termel az AI. Az MIT Sloan kutatói szerint ez részben azért van, mert az AI-ROI sokféle formában jelentkezik – a közvetlen költségcsökkentéstől az innovációs sebességen át a munkavállalói termelékenységig.
A cikk három megközelítést azonosít. Az első a hagyományos pénzügyi ROI-számítás, amely a mérhető közvetlen megtakarításokra és bevételnövekedésre fókuszál. A második a képességalapú mérés: nem azt nézi, mit spórolt meg az AI, hanem milyen új lehetőségeket nyitott meg. A harmadik a portfólió-szemlélet, amely az AI-befektetéseket kockázati szintek szerint csoportosítja, és az egész portfólió teljesítményét értékeli – nem egyes projektekét.
A HR-szakemberek számára ez azért releváns, mert az AI HR-területen való alkalmazása – toborzás, teljesítménymenedzsment, L&D – szintén ROI-mérést igényel. Ha a HR nem tudja számszerűsíteni az AI-eszközök hatását, nehezen védi meg a fejlesztési büdzsét. A megoldás: már a bevezetés előtt definiálni kell a sikerkritériumokat, és rendszeres adatgyűjtéssel követni az eredményeket.
