A munkahelyi változások üteme sosem volt ilyen gyors – az AI térnyerése, a hibrid munkavégzés normalizálódása és a generációs sokszínűség egyszerre terhelik a vezetőket. Egy friss kutatás most számszerűsítette azt, amit sokan sejtettünk: a menedzserek önértékelése és tényleges felkészültségük között szembetűnő a különbség. A megkérdezett vezetők többsége magabiztosnak vallja magát, de a részletes kompetenciamérés komoly hiányokat tár fel.
A kutatás szerint a legnagyobb rések az AI-ready gondolkodásban, a változásmenedzsmentben és a munkavállalói támogatás területén mutatkoznak. Ez különösen aggasztó, hiszen éppen ezek azok a képességek, amelyekre a gyorsan átalakuló munkakörnyezetben a legnagyobb szükség lenne. A jelenséget a szakirodalom Dunning-Kruger effektushoz köti: a kevésbé felkészült vezető sokszor nem látja a saját vakfoltjait.
HR-szempontból ez az eredmény egyértelmű cselekvési tervet rajzol ki. A vezetőfejlesztési programoknak nem elég önbevalláson alapuló igényfelmérésre támaszkodniuk – objektív kompetenciaértékelésre van szükség. A pszichológiai biztonság megteremtése is kulcskérdés: csak akkor ismer be egy vezető hiányosságot, ha nem fél a következményektől. Aki most tervezi a leadership pipeline felülvizsgálatát, tegye ezt mérésalapú megközelítéssel.
