Egy kiberbiztonsági kutató eldöntötte, hogy valóban megméri: mennyire könnyű deepfake identitással átmenni egy modern toborzási folyamaton. A válasz sokkoló: a mesterségesen létrehozott jelölt 261 valódi pályázót előzött meg, és eljutott az állásajánlatig. A folyamat során videós interjút is teljesített – AI-generált arccal és hanggal –, anélkül, hogy egyetlen szűrő megakadályozta volna.
A kísérlet nem egyedi eset. A deepfake technológia elérhetősége drasztikusan nőtt, az eszközök olcsók, és a toborzási folyamatok többsége még mindig nincs felkészülve az ilyen típusú csalásra. Az érintett szektorok – különösen a tech, a pénzügy és a távmunka-dominált iparágak – a legkitettebb területek, ahol a személyes találkozó ritka vagy teljesen hiányzik a folyamatból.
A HR-nek új kompetenciákra van szüksége. Az identitásellenőrzés, a deepfake-detekciós eszközök és a strukturált élő interjúk kombinációja ma már nem opcionális, hanem alapkövetelmény. A toborzási folyamat újratervezése során a pszichológiai biztonság nemcsak a munkavállalóra, de a szervezetre is vonatkozik: senki sem engedhet be az ajtón valakit, aki valójában nem is létezik.
