Brit Kolumbiában egy felsőoktatási intézmény megpróbálta egyik pedagógusát önálló vállalkozóként átminősíteni – a kísérlet azonban megbukott a WorkSafeBC előtt. A hatóság vizsgálata egyértelműen megállapította, hogy a munkavégzés körülményei munkaviszonyra utalnak, nem vállalkozói jogviszonyra.
A döntés három kulcstényezőn alapult: a pedagógus fix havi díjazást kapott, kizárólag az intézménynek dolgozott, és előre meghatározott munkaidőben végezte feladatait. A WorkSafeBC szerint ezek a jellemzők együttesen egyértelműen meghatározzák a jogviszony természetét – függetlenül attól, hogy a szerződés mit tartalmaz. Az intézménynek ezért a munkavállalókra vonatkozó kötelezettségeket is teljesítenie kell, beleértve a munkavédelmi járulékokat.
HR-szempontból az ügy rávilágít arra, mennyire kockázatos a „vállalkozói" konstrukció kreatív alkalmazása. A valós foglalkoztatási tartalom – és nem a szerződés elnevezése – határozza meg a jogviszonyt. A HR-vezetőknek érdemes rendszeresen felülvizsgálni az atipikus foglalkoztatási formákat, mert egy hatósági átminősítés visszamenőleges kötelezettségekkel, bírságokkal és reputációs kockázattal járhat.