A jelölti csalás – hamis önéletrajzok, mások által végzett online interjúk, fiktív referenciák – nem új jelenség, de az AI-eszközök megjelenésével drasztikusan egyszerűbbé és skálázhatóbbá vált. A probléma mértéke már nem elhanyagolható: egyes szektorokban a toborzók rendszeresen szembesülnek valamilyen formájú jelölti megtévesztéssel. Mégis, a legtöbb szervezetben senki sem mondja magáénak ezt a kihívást.
Kyle Lagunas elemző szerint a legnagyobb sebezhetőség nem technológiai, hanem szervezeti: a HR, a jogi, a biztonságtechnikai és az IT csapatok egymásra mutogatnak, miközben a folyamatok résein átszivárognak a nem megfelelő jelöltek. A felelősség diffúz, az adatmegosztás hiányos, a korai figyelmeztető jeleket pedig senki sem gyűjti össze rendszerszerűen. Az eredmény: rossz döntések, rossz felvételek, és komoly szervezeti kár.
HR-szemszögből itt az ideje, hogy a jelölti integritás önálló, dedikált felelősségi területté váljon a toborzási folyamatban. Ez nem csupán technológiai ellenőrzési kérdés – hanem szervezeti design-probléma. Valakinek egyértelműen tulajdonolnia kell a folyamatot: definiálni a kockázatokat, kialakítani az észlelési protokollokat, és összehangolni a különböző csapatok reakcióit. Az elszámoltathatóság hiánya itt közvetlenül a szervezet minőségét és biztonságát veszélyezteti.
