A hagyományos irodai spontán interakciók – a kávégép melletti csevegés, a folyosói találkozás – egyre inkább eltűnnek a modern munkakörnyezetből. Egy új jelentés szerint az értekezletek töltik be azt a szerepet, amit korábban az informális találkozások láttak el: ezek maradtak az egyetlen strukturált pont, ahol a kollégák egyáltalán kapcsolatba lépnek egymással.
A kutatás adatai szerint a munkavállalók jelentős része kifejezetten a meetingeket jelöli meg mint az egyetlen rendszeres interakciós felületet. Ez különösen a hibrid vagy teljesen remote csapatoknál szembetűnő, ahol a digitális kommunikáció dominál, de az emberi kapcsolódás igénye nem szűnt meg. A jelenség paradoxona, hogy miközben sokan a túl sok meetingre panaszkodnak, ezek mégis nélkülözhetetlen szociális funkciókat töltenek be.
HR-szempontból ez a felismerés cselekvést követel. Ha az értekezlet az egyetlen kapcsolódási pont, akkor a meeting-kultúra tudatos újratervezése nem opció, hanem szükségszerűség. A pszichológiai biztonság és a csapatkohézió nem épül fel automatikusan – a szervezeteknek aktívan kell teret teremteniük az informális interakcióhoz, akár digitálisan, akár fizikailag. A munkavállalói élmény ezen a ponton közvetlenül összekapcsolódik az elkötelezettséggel és a megtartással.
