Németországban komoly vita indult el a minijob intézménye körül: a nyugdíjbizottság azt javasolja, hogy ezeket a rugalmas, alacsony jövedelmű foglalkoztatási formákat vonják be a teljes körű társadalombiztosítási rendszerbe. Ha a javaslat törvénnyé válik, megszűnik az a kivételes státusz, amely eddig mentesítette a munkáltatókat és munkavállalókat a teljes járulékfizetési kötelezettség alól.
Jelenleg Németországban mintegy 7 millió ember dolgozik minijobban, amelynek havi bevételi határa 538 euró. A bizottság szerint ez a konstrukció strukturálisan hátrányos helyzetbe hozza az érintetteket – főleg a nőket –, mert nem biztosít megfelelő nyugdíjalapot. A tervezett reform értelmében minden foglalkoztatási viszony után teljes társadalombiztosítási járulékot kellene fizetni, ami a munkáltatói költségeket is érdemben megemeli.
A HR-szakembereknek most két frontra kell figyelniük: egyrészt jogi és bérszámfejtési szempontból fel kell mérni, hány munkavállalót érint a változás, másrészt kommunikációs stratégiát kell kidolgozni a munkaerő megtartására. Aki minijobban foglalkoztat kulcspozíciókban lévő embereket, annak érdemes már most alternatív szerződéses megoldásokon gondolkodni – mielőtt a jogszabály élesedik.
