Nem mindegy, ki ül le először az AI-eszközök elé — derül ki egy friss kutatásból, amely a személyiségjegyek és az AI-adaptáció kapcsolatát vizsgálta. Az eredmények szerint azok a munkavállalók, akik természetüknél fogva nyitottak az újdonságokra és szívesen kísérleteznek, szignifikánsan gyorsabban integrálják a mesterséges intelligencia alapú megoldásokat a mindennapi munkájukba.
A kutatás öt személyiségdimenzióval dolgozott, és azt találta, hogy a nyitottság (openness to experience) a legerősebb előrejelzője az AI-adoptációnak. A magas neurotoicitású, azaz szorongásra hajlamos munkavállalók viszont gyakrabban kerülik az új technológiákat, vagy lassabban haladnak a tanulással. Ez azt jelenti, hogy egy egységes, mindenkinek ugyanolyan AI-tréning könnyen elvéti a célját — különösen azok esetében, akik már eleve szkeptikusak vagy bizonytalanok.
HR-szemszögből ez komoly dizájnkérdést vet fel: a képzési programokat érdemes személyre szabni, és a pszichológiai biztonságot tudatosan beépíteni az AI-tréningek struktúrájába. Nem arról van szó, hogy csak a „megfelelő személyiségűeket" küldjük fejlesztésre — hanem arról, hogy a különböző igényekhez különböző megközelítések kellenek. A tehetségmenedzsment és a learning & development csapatoknak együtt kell gondolkodniuk ezen.