A toborzás világa egyre inkább a kölcsönös bizalmatlanság terepe lett. Egy új kutatás rámutat: a jelöltek és a munkáltatók egyaránt elveszítik a hitüket a folyamat integritásában. A ghostolás – amikor az egyik fél minden előzetes jelzés nélkül eltűnik – mára már nem kivétel, hanem megszokott jelenség, és nemcsak a jelöltek, hanem a cégek is aktívan csinálják.
A helyzetet tovább rontják a szellemállások: olyan pozíciók, amelyeket a cégek meghirdetnek, de valójában nem töltenek be – vagy már betöltöttek, vagy soha nem is léteztek. Ehhez adódnak hozzá a félrevezető álláshirdetések, amelyek hamis képet festenek a szerepről, a fizetésről vagy a munkakörnyezetről. A kutatás adatai szerint a jelöltek nagy része már legalább egyszer találkozott ilyen helyzettel, és ez tartósan rontja a munkáltatói márkát.
HR-szempontból ez a trend nem kezelhető passzívan. Az átláthatóság ma már nem extra, hanem alapelvárás – a jelöltek informáltan választanak, és a rossz élmények azonnal nyilvánosságra kerülnek. Az employer branding csak akkor működik, ha a toborzási folyamat valóban azt tükrözi, amit a cég magáról kommunikál. A megoldás nem bonyolult: valós pozíciók, valós kommunikáció, valós visszajelzés – ez a minimum, ami ma már elvárt.
